A középkori Esztergom városa a földalatt nyugszik,ugyanis a 150 éves török uralom alatt megsemmisült.A török kiűzése után a romokat széthordták,és ebből építették ujjá a várost. Csak az ásatások eredményeiből tudjuk, hogy folyamatosan lakott hely volt. A római birodalom bukását követő népvándorlás korának itt megtelepedett népeiről hun, germán, majd avar és frank leletek tanúskodnak. A város belterületén a honfoglaló magyarok emlékei is előkerültek.Nagyobb jelentőségre akkor emelkedett mikor Géza fejedelem Esztergomot választotta lakhelyéül. A város belterületén a honfoglaló magyarok emlékei is előkerültek. A római birodalom bukását követő népvándorlás korának itt megtelepedett népeiről hun, germán, majd avar és frank leletek tanúskodnak. A város belterületén a honfoglaló magyarok emlékei is előkerültek.Itt a Várhegyen, a római castrum területén kiépített palotájában születik 969-975 táján fia, Vajk, a későbbi I Szent István király.
Ugyancsak Géza építi az első templomot is a Várhegyen, Szent István vértanú tiszteletére.
István király a régi fejedelmi lakhely helyett a hegy déli sziklájára új palotát, a hegy közepére pedig – Szent Adalbert tiszteletére – nagy bazilikát építtet, ami a 11. században porrá égett.
1000-ben Istvánt itt koronázták királlyá. István király uralkodásától a XIII. század elejéig itt működik az ország egyetlen pénzverdéje. Ekkor épül ki az esztergomi vár, amely 1241-ig (a tatárjárásig) királyaink székhelye, de nemcsak a magyar állam, hanem az egyház, és egyúttal Esztergom vármegye központja is. Az esztergomi érsek az István király által alapított tíz püspökség feje, aki gyakran fontos állami funkciókat tölt be, és kizárólagos joga a királyok koronázása
A várhegy alatt a fejedelmi, majd királyi szolgáló népek, kézművesek, kereskedők,települései közül alakult ki az Árpád-kori Magyarország legjelentősebb városa, az ország gazdasági életének legfontosabb helye.A Duna az ország számos kincsét szállítja Esztergomba.
Számos külföldi uralkodó keresi fel itt a magyar királyokat pl. II.Gézát,III.Bélát.
A XIII. század elején az ország politikai és gazdasági életének központja Esztergom. Ahogy a Duna befagyott, a Tatárok átkeltek itt ütöttek tábort, és kegyetlen pusztításnak lett áldozata a királyi főváros. Csak azok menekültek meg akik a várba menekültek.
A várat ezután az érsekek építik és szépítik tovább. Övék a vár alatti Víziváros is. A valóban város jellegű és méretű, "királyi város" fallal kerített magja azonban továbbra is királyi fennhatóság alatt marad. A szerzetesrendek egész sora tér vissza vagy telepszik meg az egyházi központban.
Az Árpád-ház kihalása utáni zűrzavaros időben újabb csapás éri Esztergomot: 1304-ben Vencel cseh király hadai elfoglalják és kirabolják a várat, mely az elkövetkező évtizedben többször is gazdát cserél. Károly Róbert, majd Nagy Lajos király pártfogolja a várost. 1327-ben a királyi városhoz csatolják a legnagyobb és legjelentősebb külvárost, a délkeleten fekvő Kovácsit, a különféle mesteremberek (kovácsok, ötvösök és pénzverők) három templommal is rendelkező városrészét.
A XIV-XV. században Esztergom érsekei révén gyakran országos események színtere, s a magyar kultúrának - Buda mellett - egyik legfontosabb fellegvára lesz.Gyakran fordulnak meg királyi vendégek,Európa szerte ismert tudósok,művészek, pl. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király,híres csillagász Ilkus Márton,Galeotto Marzio, Regiomontanus.Vitéz János, Mátyás király nevelője a régi székesegyház mellé emeletes könyvtárat,csillagvizsgálót építtet. Legjelentősebb alkotásáról, híres palotájáról és függőkertjeiről írja Bonfini: "...a várban tágas lovagtermet épített. Ez elé vörös márványból pompás, kiugró tornácot - loggiát - emeltetett kettős erkéllyel. A nagyterem fejéhez a Sibyllák kápolnáját építtette, ahol valamennyi Sibylla képét láthatjuk. A lovagterem falán sorban nemcsak az összes magyar király, de a szkíta ősök képei is láthatók... továbbá kettős kertet is létesített, amelyeket oszlopokkal és felettük húzódó folyosóval koronázott. A két kert közé, a szikla mellett kerek tornyot építtetett vörös márványból, s ezt különböző termekkel, fönt kilátó erkélyekkel ékesítette... Szent Adalbert bazilikáját üvegmázas cserepekkel fedette be..." Mátyás király özvegye, Beatrix tíz évig (1490-1500) az esztergomi vár lakója.Jelentős emlékek maradnak a következő lakó, Bakócz Tamás érsek (-†l521) idejéből korunkra: ő építteti - olasz mesterekkel -1507-ben a magyarországi reneszánsz építészet legszebb és a középkori Esztergom egyetlen épségben megmaradt egyházi építményét, a Bakócz-kápolnát, saját sírhelyének.
A török hódítás, az 1526-os évszám a virágzó középkori Esztergom pusztulásának is kezdetét jelzi. A mohácsi csatában hősi halált hal az érsek is.1526 és 1543 között, amikor két királya is van Magyarországnak, hat alkalommal ostromolják Esztergomot - hol Ferdinánd, hol Szapolyai János seregei, hol pedig a török. 1530-ban végleg Ferdinánd kezére kerül a vár. A főkáptalant és az érsekséget Nagyszombatba, ill. Pozsonyba költözteti (ennek köszönhető, hogy a kincstár egy része, a levéltár és a könyvtár anyaga megmaradt), és a várba idegen zsoldosokat helyez.
1543-ban Szulejmán szultán hatalmas sereggel és nagyszámú ágyúval kezdi ostromolni az akkori viszonylatban erős várat. Ekkor pusztulnak el a külvárosok, anyagait az erődítmény építésére használják.
Esztergom egy több megyényi területre kiterjedő török szandzsák központja, és a török birodalom észak-nyugati határán fekvő fontos végvár lesz - a felvidéki bányavárosok és Bécs, illetőleg a Buda elleni támadások fő ütközőpontja. A sikertelen, de pusztító erejű 1594. évi ostromban a Víziváros falánál kap halálos sebet és hal hősi halált Balassa (Balassi) Bálint, magyar nyelvű líránk első európai rangú költője, a végvári világ jeles alakja.A legpusztítóbb ostromra 1595-ben kerül sor, amikor sikerül a várat visszafoglalni. Ennek azonban nagy ára van. Ekkor pusztul el a vár és város középkori építményeinek túlnyomó többsége, s a felszabadítókat lakhatatlan, üszkös romok fogadják. 1605-től 1683-ig újra a török az úr a várban, s szerte az egész vidéken.
A kipusztított területre nagyarányú telepítéssel új lakosság került: magyar, szlovák és német telepesek érkeznek ide. Ekkor alakul ki a vidék újkori nemzetiségi képe. A környéken elpusztult 65 magyar falu helyén csupán 22, többségében nemzetiségi lakosságú település éled újjá.
Újjáépülő város 1725-ben visszakapja ugyan szabad királyi városi rangját - méretei, jelentősége azonban csak árnyéka a réginek.
Megerősödik a kézmű ipar, fontos szerepet játszik a kereskedelem, szőlészet, bortermelés. Ebben az időben alakul ki a belváros, és viziváros barokk városképe.
1761-ben az érsekség visszakapja a várat, ahol két év múlva megkezdik a hatalmas, új egyházi központ kiépítésének munkáit: a Várhegy közepét, a Szent Adalbert és Szent István templomok és várfalak jelentős maradványaival együtt elhordják, hogy helyet nyerjenek az új székesegyház számára.
XX. század elejére Esztergom már csak közigazgatási székhely mivolta, ill. kulturális és oktatási intézményei, jelentős épületei révén számít fontosabb helynek. Tovább rontja a város helyzetét, hogy 1920-tól a trianoni békeszerződés értelmében határvárossá válik, és elveszti eredeti vonzáskörének jelentősebb részét.
A két háború között 1924-1941-ig. itt tölti a nyarakat Babits Mihály.A költő háza Esztergom szellemiségére nagy hatással van.
A 30-as évek legfontosabb eseménye, az Árpád-kori királyi palota feltárása.
A 2. világháború után a legkárosottabb városok egyike.Az újjáépítés lassan eltünteti a háború nyomait, és Esztergomnak idegenforgalmi jelentősége mellett,két fő vonás erősödik meg,a kulturális, és művelődési centruma lesz.Kibontakozik az ipar, és a 60-as években 8000 diák tanul itt.
Aki Esztergomba utazik, már messziről elgyönyörködhet a magyar klasszicizmus legmonumentálisabb épületében, a Bazilikában, amely a kanyargó Duna felett, a Várhegy tetején, hegyek koszorújába zárva uralkodik a tájon.A város jelképének tekinthető épület, Magyarország legnagyobb temploma.
A klasszicista stílusban épült monumentális templom belsejében is lenyűgözők a méretek: a kupola 71,5 méteres belső magassága, az óriási boltozatok, Michelangelo Greigoletti hatalmas oltárképe. Oldalt, Szent István vértanú kápolnájában magyar és más nemzetek szentjeinek csillogó ereklyéi, értékes ötvösművek láthatók. A déli oldalon a középkori székesegyház épségben megmaradt mellékkápolnája, a vörös márványból épített Bakócz- kápolna áll
A kincstárban a közép- és újabb kori magyar és európai ötvösművészet remekeit őrzik. A XIII. század óta használt koronázási eskükereszt, művészi sodronyzománcos kelyhek, úrmutatók a magyar ötvösök tudását, Francesco Francia körmeneti keresztje vagy a híres "Mátyás kálvária" felső, zománcos arany figurákkal díszített része és számos más tárgy a nyugat- európai ötvösök keze munkáját dicsérik. Az ötvösművek mellett a kincstár a régi magyar és európai textilművességnek (miseruhák, palástok, oltárterítők, stb.) is gazdag gyűjteménye. A déli oldaltoronyban függő hatalmas harang mély zengésű hangja messze vidékre elhangzik.
A nagykupolából páratlan kilátás van,Börzsöny, Pilis, Gerecse hegyeire, a kanyargó Dunára, és a város szivére.
Az egykori királyi palotának és a várnak részben a török időkben, részben a Bazilika építésekor eltemetett maradványai az 1930-as évekig a föld alatt rejtőztek. 1934-1938 között ásták ki és állították helyre e palota jelentős részleteit. A román stílusú boltozatok és kapuk alatt, lakószobákon, falakba épített szűk lépcsökön és sikátorokon áthaladva megelevenedik előttünk a múlt. A palotának ez a része III. Béla király (1172-1196) idejében épült. Feleségével, VII. Lajos francia király leányával jöhettek ide azok a francia építőmesterek, akik a királyi várkápolna későromán-koragótikus épületét felépítették a XII. század végén. A kápolnában XII-XIV. századi freskók, az egykori lakótornyok falán a korai magyar reneszánsz legszebb falfestményei láthatók. A palota teraszáról Esztergom városképében gyönyörködhetünk. Alattunk az egykori Érsek-város vagy Víziváros házai, templomai láthatók a Prímási palotával. Szemközt a Szent Tamás-hegy dombja, a hegyek és a Duna között pedig Esztergom belvárosa.
Az északi falról átlátni Szlovákiába, Párkány városába, és a Víziváros főterén álló kéttornyú plébániatemplom, melyét a jezsuiták építettek 1728-38 között és az egytornyú volt ferences templom ugyancsak a barokk építőművészet alkotásai.Viziváros déli részén a Főszékesegyház,ahol Magyarország egyik jelentős könyvtára ahol,kb. 250000 kötet könyv van.jelentős számú kódex, és ősnyomtatvány található.
A hegy alatt a strandfürdő kék víztükre (helyén még a múlt században is a melegvizű Hévíz-tó terült el) és a Fürdő Szálló klasszicista épülete látható. Itt szállt meg Kossuth Lajos 1848 őszén, egy toborzó útja alkalmával.
A hegy déli oldalán mediterrán hangulatú, kacskaringós, lépcsős ösvény vezet le a barokk stílusú Szent István-kápolnához. A város főtere, a műemlékileg védett Széchenyi tér. A barokk, rokokó, copf és klasszicista stílusú épületek közül a teret délről lezáró Városháza egyemeletes barokk épülete hívja fel magára a figyelmet. Eredetileg Vak Bottyán kuruc generális földszintes kúriája volt (1689). Emeletét 1729-ben építették. A ház az 1750-es években leégett. Mai formáját 1770-1773 között, Hartmann Antal helyi építőmester tervei alapján nyerte el. Erről tanúskodik a homlokzatán látható évszámos, vörös márvány kőfaragvány is, amely Esztergom címerét (tornyokkal védett városfalon belül palotaépületet, alatta az Árpádok vágásos pajzsa) ábrázolja.
A Kis-Duna felé, az Oratsek Ignác pesti építőmester által épített belvárosi plébániatemplom szép, barokk épülete (1757-1762) és gazdag berendezése, távolabb a kupolás, klasszicista stílusban épült Szent Anna- (Kerek-) templom látható. A Kossuth Lajos utca 60. sz. ház udvarán álló fazsindelyes görögkeleti templomot Esztergom régi szerb telepesei építették 1770 táján 
Vár amely ellenállt a tatár ostromnak Esztergom, mikor vármegye volt Vitéz János esztergomi érsek volt
Esztergom fontos átkelőhely lett, sajnos 1919-ben cseh légionárusok, lerombolták a Mária Valéria hidat,1927-ben újjáépítették,1945-ben a német csapatok felrobbantották, nagyon sokáig csak a csonka híd maradványai voltak meg.A Dunán komp közlekedett,ezzel oldották meg a két ország, Cseszlovákia, és Magyarország között a közlekedést.
2001-ben elkészült az ujjáépített híd, október 11-én adták át a forgalomnak, így Esztergom, és Párkány között megindult a forgalom.
Csonka híd
Az újjáépített híd
A híd megépülésével, megindult a dolgozók vándorlása, Esztergomban sok szlovák állampolgár talált munkát, pl. a Suzuki gyárban.
A kereskedelem, és az idegenforgalom is megnövekedett a két város között.
Forrás Wikipédia