Ez a látvány fogadja azt, aki felmegy a szerpentinen Dobogókőre

Dobogókő üdülőtelepülés Komárom-Esztergom és Pest megye határán, a Dunakanyar szívében, Budapesttől 25 km-re, észak-nyugati irányban található. Nevét a Visegrádi-hegység és egyben a Dunakanyar legmagasabb csúcsáról Dobogó-kőről (699 m) kapta. Dobogókő klimatikus gyógyüdülőhely, téli-nyári kiránduló- és síközpont, zarándokhely ahol számtalan meditációra alkalmas hely található. Dobogókő kilátóiból pedig az ország egyik legszebb panorámájában gyönyörködhet.

Nem véletlen, hogy 1898-ban itt épült hazánk első hegyi menedékháza, hiszen hosszan sorolhatóak az innen könnyen elérhető látványosságok és turistacélpontok. Közvetlen környezetében található többek közt:

• a vadregényes Rám-szakadék
• a Thirring-szikla (Turul körút)
• a Zsivány-sziklák
• a Ferenczy-szikla a Rám-hegyen
• a Vadálló-kövek
• a gyönyörű panorámájú Prédikálószék
• a Dunántúl második legmagasabb hegycsúcsa a Pilis-tető
• a pilisszentkereszti Szurdok,

melyek mind-mind a legszebb magyar kirándulóhelyek közé sorolhatóak, és sokan hisszük, hogy Dobogókőn dobog Földünk Szívcsakkrája is.

A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja Dobogókő (699 m). A vulkanikus eredetű Visegrádi-hegység megközelítőleg egy háromszög alakú területen helyezkedik el a Duna és a Pilis által közrefogott térségben. Északon és keleten a Duna, délen a Két-bükkfa-nyereg és a Dera-patak határolja, délnyugaton a Pomáz és Esztergom közötti völgy övezi. Dobogókőn húzódik a Pest megyét Komárom-Esztergom megyétől elválasztó földrajzi határ. Dobogókő, Budapest közepétől mért távolsága csupán 39 km.

Földtan:

A Visegrádi-hegység kialakulása a földtörténeti középkorban kezdődött. A korszak végén a hegység kiemelkedett a tengerből, majd a vulkanikus jelenségek a Börzsönyi hegységben is található andezitből építették fel. Mindez megközelítőleg 20 millió évvel ezelőtt zajlott le, miután a Duna kettészelte a Börzsönyt és a Visegrádi-hegységet. A mai legömbölyített hegyhátak már nem igazán emlékeztetnek az eredeti vulkáni formákra, de a keményebb kőzetek ellenálltak a szél és a víz pusztító munkájának. E folyamatoknak köszönhetően több helyen "V" keresztmetszetű, szurdokszerű völgyekkel (Rám-szakadék, Holdvilág-árok, Malom-völgy) és merész sziklaformákkal (Vadálló-kövek, Thirring-sziklák) találkozhatunk.

Táj- és természetvédelem:

A Visegrádi-hegység és a Pilis jelentős része 1978 óta a Pilisi Tájvédelmi körzetet alkotja, amelyet 1981-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánított. A Duna-Ipoly Nemzeti Park 1997-ben alakult, amely ma is védelmezi a terület növény- és állatvilágát, tájképi szépségét.

Forrás:  Dobogókőért Közhasznú Alapítvány