Vallási felekezetek

Település:
Komárom-Esztergom megye, Esztergom

Létrehozva:
2019-09-28 06:57:12


Esztergom vallási felekezetek


Esztergomban a katolikus vallás a fő felekezet

Vallás

Katolikus vallásról

Esztergom város, az esztergomi érsek székvárosaként, a római katolikus egyház, magyarországi központja.1010-től, az érsek a legmagasabb egyházi tisztség. István székesegyházat építetett a várdomb tetejére, ez volt az ország első bazilikája, melyet az itt bérmáló pap tiszteletére Szent Adalbert-templomnak nevezett el. Ez volt a mai bazilika elődje, mert ez leégett a 12. század végén.A 12-13 század fordulójától kezdve, Esztergom az egyház befolyására, a fejlődés, városiasodás megtorpant.Az udvarnoki városrész az esztergomi káptalan kezébe csúszott át, így a tulajdonrész nagyrésze a káptalan kezébe került.IV. Béla minden joggal felruházta az érseket. Esztergom árumegállító, és pénzváltó joggal rendelkezett, és pénzverde is működött. IV.Béla a királyi várat az éeseknek adományozta, székhelyét 1256-ban Budára helyezte át, majd 1256-ban visszaköltözött a királyi városban, és itt is temetkezett el a fényesen felújított templomban. A 14.-15. században, az érsekek révén rendezvények szinhelye lett.

Ma is a bazilika jelképezi a katolikus valláshoz tartozást, az esztergomi embereknek. A bazilikát 1822-1869-ig építették ujjá klasszicista stílusban. Négy esztergomi érsek munkája kellett ahhoz, hogy a bazilika felépüljön. A városban még egy templom épült ebben a stílusban, tervezője ugyanaz mint aki a bazilika tervezésében is részt vett, Packh János, aki Rudnay Sándor hercegprímás kérésére tervezte, a Szent Anna templomot, közismert nevén, kerektemplom. A városban még több katolikus templom található, ezek közül még közismert a kéttornyú templom, ami a Prímási palota mellett van.Itt van még a Keresztény Múzeum ami hűen mutatja be Esztergom vallását.

 

A városban működött még zsidótemplom, ma is van református, és evangélikus templom, de a meghatározó vallás, a katolikus. Sok épület volt a katolikus egyház kezében, amelyeket a szocializmusban államosítottak, majd a rendszerváltást követően, visszakerült az egyház kezébe. Sajnos mivel az egyháznak nincs pénze az épületek rendbe hozatalára, a város vezetés sem tudja finanszírozni, ezáltal sok műemlék épület üresen áll, megy tönkre.

 

 

Katolikus templomok

Képtalálat a következőre: „Katolikus templomok esztergomban”  Képtalálat a következőre: „Katolikus templomok esztergomban” Képtalálat a következőre: „Katolikus templomok esztergomban” Képtalálat a következőre: „Katolikus templomok esztergomban” Képtalálat a következőre: „Katolikus templomok esztergomban”  Képtalálat a következőre: „Katolikus templomok esztergomban” Képtalálat a következőre: „Katolikus templomok esztergomban”

Evangélikus vallás

A magyar Rómában megtiszteltetés, Isten adta ajándék evangélikusként élni.
A XX. század fordulóján mintegy százan voltak már evangélikusok, akik az 1881-ben megalakult Esztergomi Református Egyház közösségében éltek hitéletet. Isten Lelke az evangélikus szíveket is melegítette azonban, és egy kalapüzletben bizony a tulajdonos kereskedő, Kőszeghy Károlyné nemcsak áruját kínálta, hanem üzletében az evangélikusságát nyíltan megvallotta, beszélt róla. Kőszeghy Károlyné otthonában bibliaórákra gyűltek össze az evangélikusok, és ők maguk kérték, miután megalakult nőegyletük, legyen közöttük lelkész.
„Felhatalmazás. Alulírott mint a dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke ezennel felkérem, s Istennek nevében felhatalmazom méltóságos Dr. Kovács Sándor egyetemi tanár urat, hogy Esztergom városában lakó evang. híveinket meglátogassa és őket fiókegyházzá szervezze. Istennek áldását kérve egyházépítő munkájára, írtam Sámsonházán 1924. január 29-én Kiss István dunáninneni ev. püspök.”

Az egyházközséghez tartozó további települések: Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Epöl, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Sárisáp, Süttő, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny; Annavölgy, Gyermely, Máriahalom, Pilisjászfalu, Pilisszentlélek, Szomor.



 

Református egyház

A XVI. században népes protestáns közösség létezett Esztergomban. 1599-ben Rudolf király megtiltotta a protestánsok letelepedését, két évszázadon keresztül a város törvényei szerint minden más vallásúnak külön átutazási engedélyt kellett kérnie, ha a városba érkezett. A XVIII. században református csak abban az esetben kaphatott polgárjogot, ha katolikus hitre tért át. A letelepedési tilalom a XIX. század elején kezdett enyhülni, azonban a protestánsok nagyobb számban való beköltözése csak az 1848 – 1849-es szabadságharc után indult meg.

Az Esztergomi Református Egyházközség megalakulása (1881) előtt a hívek Pilismarótra vagy Nagysápra jártak templomba. Nagy Sándor szuperintendens 1859. évi döntése értelmében megerősítést nyert, hogy az Esztergom város területén lakó reformátusok a drégelypalánki egyházmegyében lévő pilismaróti egyházközséghez tartoznak hivatalosan.

1932-ben a Szent Imre (ma Petőfi Sándor u.) 36. sz. alatti lelkészi épülethez csatlakozóan egy gyülekezeti (ifjúsági) terem toldaléképület építkezési terve került engedélyezésre. Az ugyanabban az évben felépült új közösségi tér élénk református ifjúsági életnek, a Soli Deo Gloria ifjúsági mozgalom és a Lorántffy Zsuzsanna leányegylet rendezvényeinek, vallásos estéknek adott otthont.

Mivel 1945 után a Felvidékről, Erdélyről elűzöttekkel jelentősen megnövekedett a hívők lélekszáma, szükségessé vált a templom kibővítése. A 6,70 méterrel meghosszabbítani szándékozott templom tervrajzát Körmendy Sándor okleveles kőművesmester készítette el 1948-ban. Az 1970-es években új gyülekezeti termet, lelkészlakást és lelkészi hivatalt (Petőfi Sándor u. 36.) emeltettek, míg a régi parókiális épület részét képező, 1932-ben épült nedves állagú, háborús károkat is szenvedett gyülekezeti épület lebontásra került, anyagát az építkezés során felhasználták. Az eredetileg Tuschinger Albert ácsmester által készített fatornyot is alaposan megrongálta az idő, ezért 1976-ra betonból újat terveztek.

 

A templom fennállásának centenáriumi évében a gyülekezet összefogása révén renoválták a templomot, mivel az 1940-es évek végén a templomhoz toldott rész teljesen elvált a falaktól.

 

 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

 

HelyiVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »